A szocialista párt az elmúlt években tejesen leamortizálta magát, a legtöbb potens politikusát megpuccsolta, lassan csak outsiderek maradtak. A parlamenti választás után a DK lehet a végzetük.
A zuglói korrupciós botrány következményeként a Magyar Szocialista Pártot újabb csapás érte, két meghatározó politikusa került gyanúba. Az önkormányzati fronton és különösen a Fővárosi Közgyűlésben eddig sokat vitézkedő Horváth Csaba XIV. kerületi polgármester és a párt operatív irányítását végző Molnár Zsolt pártigazgató – aki egyben budapesti elnök is – vett át vesztegetési pénzeket a parkolási cég egyik vezetőjének vallomása szerint, amit a poligráfos vizsgálat is megerősített.
Bár az ügyben még nincs jogerős bírósági ítélet, így nem lehet őket egyértelműen bűnösnek tekinteni, az sokat elmond, hogy a korrupcióvadász, de szintén a közös ellenzéki csapat tagja, Hadházy Ákos – aki ráadásul Zuglóban indul a parlamenti választáson – sem védte meg őket, sőt. Egy Facebook-posztjában úgy fogalmazott: „Mind Molnár képviselő úrra, mind Horváth polgármester úrra igaz, hogy azzal tennék a legjobbat az összefogásnak és a kormányváltás ügyének, ha lemondanának a listás helyükről, nem terhelve ezzel az üggyel az egész politikai közösséget.”
A két politikus mindent tagad, talán nagyobb vehemenciával is, mint kellene, az ügyészség politikai szerepvállalásával magyarázzák a történteket. Különösen Molnár mentegetőzése volt furcsa és zavarba ejtő, amikor az édesanyjáról, a börtönbe vitt bablevesről beszélt az ATV-ben. De érdemes megint Hadházyt idézni: „Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke miért találkozott egy padon üldögélve Fuzikkal, akiről tudnia kellett, hogy benne volt annak idején a BKV-ügyben? Sokat segítene, ha erre megfelelő magyarázatot tudna adni.” Ennek ellenére Molnár – ő biztosan parlamenti képviselő marad, hiszen 11. a közös listán, ez a második legjobb hely az MSZP-sek között – és Horváth – a 233. listás helye csupán szimbolikus értékű – talán egy ideig még megtarthatja a tisztségeit, de egyértelműen besározódtak, a befolyásuk jelentősen megcsappant,
A parkolási bizniszben persze benne van még a gyanú szerint Tóth Csaba parlamenti képviselő is, de – miután Karácsony Gergely főpolgármester levette róla a kezét – ő visszalépett az előválasztásról, így a politikusi pályafutása gyakorlatilag véget ért (bár formálisan még az MSZP elnökségi tagja). S a már lassan elfeledett, egyébként ős-MSZP-snek számító rocker frizurájú Baja Ferenc neve is felbukkant az ügyben – 30 millió forint erejéig.
A párt totális leamortizálódása persze nem újkeletű folyamat, ez már a Gyurcsány-Bajnai-kormány végével, illetve a 2010-es őrületes választási bukással kezdetét vette. Tizenkét éve ugyan már az újhullámos Mesterházy Attila állt az országos lista első helyén, a „nagy öregek” még az élmezőnyben voltak (Lendvai Ildikó 2., Kovács László 3., Gyurcsány Ferenc 4. ,Szekeres Imre 6., Kiss Péter 7.), ám már elkezdődött velük a leszámolás, négy évvel később alig maradt valaki közülük meghatározó pozícióban. Az MSZP legnagyobb traumáját persze Gyurcsány Ferencék kiválása és a DK megalakulása okozta 2011-ben, amely mára egyértelműen a baloldal legerősebb pártja lett.
Néhány év kegyelmi időszak után újra felgyorsultak az események a szocialistáknál. 2017 októberében az MSZP egyes figurái – ebben is meghatározó szerepe volt Molnár Zsoltnak – és baloldali értelmiségi körök közös akciója nyomán
így Szeged polgármestere lemondott a miniszterelnök-jelöltségről, a pártból azonban csak két évvel később, a 2019-es önkormányzati választás előtt lépett ki. Tóbiás József, aki sokáig szürke eminenciásként nagyon erősnek számított – többször volt párt- és frakcióigazgató, két évre országos pártelnök is – 2019-ben családi okok miatt külföldre költözött, így kénytelen volt lemondani a mandátumáról is. A párt nagy showmanje, Szanyi Tibor is 2019-ben fordított hátat az MSZP-nek, miután csak második lett pártja európai uniós listáján, így nem jutott ki újra Brüsszelbe. Ezt követően megalakította az ISZOMM-ot, amely április 3-án igyekszik szavazatokat szerezni a baloldali térfélről, de csak egyéni választókerületekben, országos listát ugyanis nem tudtak állítani.
Az önkormányzati választás után két kevésbé ismert kerületi polgármestert (az óbudai Kiss Lászlót és a pestszentlőrinci-pestszentimrei Szaniszló Sándort) szipkázta el a DK. Ugyancsak Gyurcsányéknál kötött ki máig tisztázatlan módon Molnár Gyula, aki 2016 és 2018 között volt országos elnök – az előválasztást azonban elbukta –, így a politikai margóra került. Szakács László előválasztási jelölését pedig visszavonta az MSZP, ezért az egykori elnökhelyettes a DK mezében indult el és győzött, így a közös ellenzék jelöltje lett a parlamenti választáson Pécsett és a környéken lévő településeken.
Szakács legnagyobb bűne egyébként az lehetett, hogy Mesterházy Attila egyik legfőbb szövetségese volt, ugyanis a párt korábbi elnöke, kétszeres miniszterelnök-jelöltje is pária lett. 2020 őszén újra az MSZP élére szeretett volna kerülni, de ellenfelei, az azóta is elnök Tóth Bertalanék vezetésével elsősorban adminisztratív eszközök bevezetésével – például feloszlatták a Pest megyei alapszervezeteket, amelyek döntően őt támogatták – megnehezítették az indulását, amit végül nem is vállalt. Az előválasztáson ugyan részt vehetett, de alulmaradt egy ismeretlen DK-ssal szemben, Csonka Balázs 67:33 százalék arányban verte meg. A pártlistára viszont nem akart felkerülni Mesterházy, gyaníthatóan azért, mert biztosan nem tették volna befutó helyre, így a belpolitikai karrierje a végéhez közeledik. Ugyanakkor külpolitikai kérdésekben rendkívül aktív, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnökeként most, a háború idején rendszeresen megszólal.
Néhány hete pedig a nem túl nagy tudással és befolyással, de annál nagyobb hanggal és szereplési vággyal megáldott
A Mandiner ugyanis megírta róla, hogy parlamenti önéletrajzában hazudott, s nincs egyetemi diplomája, így a pártelnökség rövid úton megvált tőle.
Így mára nem sok maradt az MSZP-ből. Megvan ugyan még a két társelnöke, de ők nagyon súlytalanok. Egyikük a színtelen-szagtalan, a közvélemény számára gyakorlatilag ismeretlen Tóth Bertalan, aki alig jelenik meg a választási kampányban, ennek ellenére biztosan megőrzi országgyűlési mandátumát, hiszen a 6. a közös listán. A másikukról, a kissé aktívabb Kunhalmi Ágnesről többen tudják, hogy kicsoda, de róla sem az a kép alakult ki az emberek többségében, hogy komoly tényező lenne, hanem inkább olyan bulvárpolitikusnak tűnik, aki a tévészékházban remekül eljátssza a neki megírt szerepet és ukrán nyelven ügyesen tiltakozik a háború ellen. Kunhalmi kockáztat, győznie kell a választáson egyéniben – a fideszes Lévai István Zoltánt kell megvernie –, mert a lista 140. helyéről nem kerülne be az Országgyűlésbe.
Papíron a harmadik legbefolyásosabb pártvezető Hiller István, az országos választmány elnöke. Ám a választás előtt néhány héttel – és miközben a szomszédban egymást gyilkolják az emberek – nem egy professzori mentalitású, higgadtan, általában okosan, de roppant unalmasan érvelő politikusra van szüksége egy pártnak. Ezt feltehetően tudja ő is, nagyon régen vállalt komolyabb feladatot a nyilvánosság előtt. Hiller is egy lapra tett fel mindent, mert ő csupán a 146. a listán, neki a Fidesz budapesti pártigazgatóját, Földesi Gyulát kellene megvernie.
Persze van még az MSZP-nek egy-két viszonylag potens tagja, akik képviselők lesznek, többek között a jogi, rendészeti ügyekben mozgolódó Harangozó Tamás (22. a listán), a párt elnökhelyettese és munkásökle, Komjáthy Imre (29.), illetve a nőtagozatos Gurmai Zita (37.), és esélyes lehet még a videókészítő Korózs Lajos (48.) és továbbá néhány vidéki „elvtárs” és „elvtársnő”.
De azt már minden szocialista tudja,
akár győz az ellenzéki szövetség, akár veszít (ez utóbbira jelen állás szerint persze sokkal nagyobb esély van). Ugyan biztosan lesz parlamenti frakciója az MSZP-nek, de nagy valószínűséggel ez csak időleges lesz. A DK mind a képviselőcsoportot, mind a pártot felfalja, a mai magyar közéletben ugyanis semmi szükség két utódpártra, főleg úgy, hogy az egyik a hosszú évek alatt totálisan hiteltenítette magát.
Nyitókép: Tóth Bertalan megválasztott elnök és Kunhalmi Ágnes megválasztott választmányi elnök a Magyar Szocialista Párt kongresszusán Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. június 17-én (MTI/Bruzák Noémi)
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
„Könnyebb az országot járva haknizni, és riogatni az embereket, mint részt venni a kemény munkában” – mondta a Fidesz-KDNP jelöltje Magyar Péterről.
A DK pozícióba vágyó elnöke szerint a történelmi példák is azt mutatják, hogy az olyan hatalmakkal szemben, mint az Orbán-rendszer, csak a nagykoalíciók tudnak győzni.
Boros Bánk Levente szerint hitelességi válságot is eredményezhet a Tisza Pártnál, ha a szimpatizánsai sorozatosan azzal szembesülnek, hogy a vezetőjük valótlanságokat állít vagy nem tartja be az ígéreteit.
2025. január 20-án az amerikai és a világpolitikában is új időszámítás kezdődik.
Mint mondta, az FPÖ kész az esetleges előrehozott választásokra is.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
